2014. december 16., kedd

Az én Japánom képekben

Talán említettem már, hogy kutatok itt kint Japánban, mivel a doktori disszertációm megírásához ez bizony elengedhetetlen. Buddhista művészettel foglalkozom, ezért elég sokat járok buddhista templomokba is (a könyvtárak mellett), úgyhogy most azt fogom nektek megmutatni, hogy milyen számomra Japán.



Kiotóban mindenfelé kis buddhista oltárok vannak, bennük festett kő buddha-szobrokkal. Ez itt Jizó Bosatsu 地蔵菩薩, aki nagyon népszerű bodhiszattva Japánban, legfőbb feladata, hogy a pokolban szenvedőknek segítsen eljutni Amida Buddha 阿弥陀仏 Nyugati Paradicsomába, de ő a halott gyermekek kísérője is


Ez egy másik oltár, benne szintén festett kő buddhákkal. Nagyon érdekes, hogy ezeket az oltárokat rendben tartják, soknál megtalálhatók a hagyományos áldozati elemek is, például a víz, a füstölő (a képen is látható), amiket az otthon tartott oltárokban (j. butsudan 仏壇) is használnak


Buddhista templomegyüttes kapujának teteje, egészen különleges, a buddhista építészetre jellemző finoman faragott, áttört elemekkel, díszekkel


Szintén út-menti kő buddha


Shinto szentélyhez vezető lépcső egy erdőben


A mino-i nemzeti park erdejében talált kis kő buddha-oltár ...


... benne Miroku Bosatsu 弥勒菩薩, az eljövendő Buddha szobrával, ami szinte azonos mása az egyik leghíresebb 7. századi fából készült szobornak (erről bővebben itt olvashattok)


A szokásos blog-szimbólum :)


 Bronz buddha szobor a kiotói Ninnaji 仁和寺 templom udvarán


 Az egyik mindig haragos kapuőrző istenség (j. Nió 仁王) a kiotói Ninnaji templom bejáratánál


 Az ilyen torii 鳥居 kapuk jelölik a szentélyek (avagy szent helyek) bejáratát


 Az ábrázolás, amit kutatok, Fugen Enmei Bosatsu 普賢延命菩薩, az Életet meghosszabbító bodhiszattva, a japán ezoterikus buddhizmus egyik alakja


 Kis szentélyek a nagy szentély mellett


 A Tóji 東寺, Kiotó egyik legrégebbi ezoterikus buddhista templomegyüttese, az egyik legmagasabb pagodával




 A Tóji templomegyütteshez tartozó, japán nemzeti kincsnek kikiáltott Kanchiin 観智院 sziklakertje és belső kertje


És akkor most jöjjenek Japán természeti kincsei, köztük a japánok mérhetetlen virágszeretetének egyik jele, hogy mindenhol - de szó szerint mindenhol - virágok, növények vannak kirakva az utcán


Az ősz "sakurája" a momiji 紅葉, avagy a japán juharfa leveleinek vörösbe fordulása, ami ugyanakkora ünnep, mint tavasszal (március végén-április elején) a japán cseresznyefa virágzása. Én is megyek majd sok helyre  a következő 3 hétben szép piros levelű fákat nézni, majd ide is teszek fel képeket a legszebb helyekről, aminek nagy része Kiotóban van. 

 Van, ahol már elkezdődött a momiji szezon :)


A mino-i nemzeti park két dologról híres: a majdnem 3 kilométeres túra végén megcsodálható vízeséséről, és a szabadon járkáló majmokról. A majmok ezúttal nem mutatkoztak, bár öt éve az oszakai egyetemen töltött egy évem alatt többször is láttam őket, néha egészen az egyetem campusáig elmerészkedtek.


A japán fenyő is egyike a jellegzetes, mindenütt előforduló japán növényeknek, a krizantém, a cseresznyefa, a szilvafa és a juharfa mellett. Eső után egyszerűen csodás látványt nyújtanak a tűleveleik


Japán juharlevelek pompáznak az átmenet barnás-sárgás színében


Japán életérzés: a háttérben lévő vízesés mindenkit arra ösztökél, hogy szép időben a természetben töltsék a családok, barátok a napot

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése